"Kedves Naplóm. Egész jó napom volt ma, ráadásul itt az évvége. Még 1 hetet kell márcsak menni, és utána csakis lovazás lesz! Tegnap volt a szülinapom, de mivel anyuéknak most, hogy válnak, sok a dolguk, és meg sem ünnepeltük... Kicsit rossz érzés. Na mindegy... Remélem legalább a nyár jó lesz. Mára ennyi, majd holnap is írok!"
- Rami! Gyere le vacsorázni! - kiáltott fel anya. Lementem. Evés közben anya kérdezett tőlem:
- Nemsokára teljesen kész a válás, márcsak döntened kell.
- Nekem? - kérdeztem. - Miről?
- Szeretnél apáddal lakni? - kérdezte. - Vagy inkább a nagyszüleiddel?
- Veled miért nem maradhatok? - érdeklődtem meglepetten.
- Június végén Olaszországba utazok, ott kaptam munkát.
- Szóval odaköltözöl?
- Igen. Ott sajnos nem tudnálak ellátni téged, ezért nem szeretném, hogy gyere.
- De anya...
- Sajnálom kicsim, itt nincs de... - mondta, kissé szomorkás hangon. - Kérlek értsd meg, csak neked akarok jót! Ne nehezítsd meg még jobban légyszives.
- Rendben. De ugye attól még tudunk találkozni?
- Persze. Mégis csak a lányom vagy! - mosolygott.
- Szeretlek! - majd megöleltem, sé puszit nyomtam az arcára.
- Én is.
- De egy dolgot ígérj meg.
- Mit?
- Hogy vigyázol magadra. - néztem bele a szemébe, egy mosollyal az arcomon.
- Megígérem, ha te is. - kaptam tőle a választ.
- Áll az alku! - mondtam, majd megöleltem ismét. - Most megyek aludni.
- Várj. Akkor kivel szeretnél maradni?
- Apával.
- Rendben, beszélek vele akkor. Jó éjt kicsim.
- Jó éjt anya. - mondtam, majd felmentem a szobámba.
-------------------------------------------------------------------------
Ennyi lenne az első rész, legközelebb hosszabb lesz! Véleményeket nagyon szívesen fogadok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése